Ár: 9900 Ft
Webár: 6930 Ft
MEGOSZTÁS
Komor Marcell és Jakab Dezső
Kiadás:
2006
ISBN:
978-963-3467-56-5
Méret:
B/5

Komor Marcell (1868 – 1944) és Jakab Dezső (1864 – 1932)

 

Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és – társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt – legszélesebb hatókörű képviselői. Terveztek a párizsi világkiállításra és Nišbe, az egykori szerb fővárosba. Legismertebb műveik a mai országhatárokon túl álnak, s a Dél-vidékre vagy Erdélybe utazóknak alighanem legnagyobb élményei közé tartozik a szabadkai palota, a magyar művészet sajátos és lenyűgöző alkotásai. A Komor-Jakab-épületek a határon túli városok magyar nemzeti kultúrát hordozó és megtartó szimbólumaivá váltak, miközben a helyi többség is büszkén vallja őket saját öröksége értékeinek. Enteriőrjeik – kivételes épségben maradtak fenn. Szabadka és Marosvásárhely így a magyar századfordulós építészet alkotóerejének, művészi színvonalának legteljesebb példáit őrzi. Közös életművükben – a szabadkai zsinagógától a marosvásárhelyi Kultúrpalotáig – a gyakran burjánzó gazdag népies ornamentikába öltöztetett épületek felszíne mögött a huszadik század első másfél évtizedében végbemegy a korra jellemző rendkívül gyors technikai és hangsúlybeli átalakulás a historizáló jellegtől a szerkezeti-funkcionális gondolkodás kifejezésének igényéig. A marosvásárhelyi Kultúrpalota az európai építésztörténet számára is felfedezésre váró példa mint a nemzeti stílustörekvések legmagasabb rangú összművészeti szintézise.

A századfordulóra jellemző módon közösen alkotó építészpáros teljességében mindeddig dokumentálatlan életművét többéves és több országra kiterjedő kutatómunkával gyűjtötte egybe a szerző, a sorozat célját követve, újabb fehér foltot tüntetett el a hazai építészettörténet térképéről.

A kiadó építészeti sorozatának következő tagja most egyszerre két építészmester munkásságát mutatja be. Komor Marcell, a Komor és Jakab építészeti csoport főtervezője és Jakab Dezső, a finom részletek, díszek kidolgozója szecessziós stílusban alkotott. Legismertebb műveik (például a szabadkai Városháza vagy a marosvásárhelyi Kultúrpalota) a mai országhatárokon túl állnak. A kiadvány csemege az építészetet művelők és kedvelők körében.