| Építészet
|
Bálint
Zoltán (1871–1939) és Jámbor Lajos (1869–1955) a millenniumtól az első
világháborúig terjedő „hosszú századforduló” egyik legsikeresebb ... |
|
|
Fodor Gyula (1871–1942)
a 19. század utolsó éveiben építész vállalkozóként kezdte pályáját, első önálló
tervezői megbízásait a 20. század elején kapta. 1903
és 1914 ... |
|
|
Czigler
Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze
volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától
ismerkedett ... |
|
|
Kőrössy
Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul
elfeledett alakja. Habár neve a nagyközönség számára rejtve maradt az ... |
|
|
Hültl
Dezső (1870–1945) építész, műegyetemi tanár alkotásai ma is meghatározzák
Budapest városképét, gondoljunk csak az Erzsébet híd pesti hídfőjének két
oldalán ... |
|
| Egy magyar építész-és művészdinasztia
Kötetünk
egy művészcsalád három generációjának öt tagját mutatja be, akiknek egymással
öszszefonódó alkotótevékenysége közel egy évszázadot fog át az 1870-es ... |
|
|
Baumhorn
Lipót (1860–1932) a zsinagógaspecialisták legtermékenyebb képviselője volt
Európában: 26 zsinagógát tervezett a Történelmi Magyarország területén, melyek
közül ... |
|
|
Schmahl
Henrik
A Hamburg mellett született, de
Budapesten karriert csináló Schmahl Henrik (1849–1912) a késő historizmus és a
századforduló építészeti bőségében ... |
|
|
KÓS KÁROLY
Aligha van olyan magyar építész, aki
Kós Károlyhoz hasonló mértékben élte volna meg, élte volna át a huszadik század viszontagságait.
Az aranykor kellős ... |
|
|
A modern architektúra születése a 20. század hajnalára datálható, így Gerlóczy Gedeon (1895-1975) szerencsés módon e szemléletváltás idején válhatott építésszé. Gerlóczy a két ... |
|
|
|