Móra Ferencné könyvei

Móra Ferencné, született Walleshausen Ilona végtelenül sok időt töltött a konyhában. Szomorú oka volt, házassága nem volt boldog: míg férje a munkába, ő a főzésbe temetkezett. „Volt egy kis háború, forradalom, miegymás, az ország összement, rendszerek jöttek és mentek, Ilonka meg rendületlenül sütött-főzött” – írják róla. Tudományát pedig papírra is vetette, 1928-ban megjelent (majd tíz kiadást megélt) szakácskönyvének már a tartalomjegyzéke is lélegzetelállító. Levesek (húsos és böjtös, természetesen), levesbevalók, pörköltek, pecsenyék, aztán a különféle húsos fogások (marha, borjú, sertés, ürü, bárány, szárnyasok, vadak), italreceptek nyitják a sort. Aztán következik csak az előételek fejezete, majd jönnek szép sorban a köretek, a saláták, a főzelékek, az újrahasznosított maradékok és a tésztaételek. Így érkeztünk el a mű legjelentősebb részéhez: a süteményekhez. Rétesek, zsírban sültek, írós, vajas, hajtogatott tészták, palacsinták, pogácsafélék, kelt tészták, lepények, aprósütemények, sós tészták és piskóták, tejes ételek, pudingok és felfújtak, mézes tészták, torták, sodók, krémek, fagylaltok, cukorkák, befőttek, lekvárok és parfék sorakoznak végeláthatatlan sorban a lapokon. És ezzel még mindig nincs vége, szendvicsek, aszalványok, kolbászok, kenyerek és télire eltett finomságok is helyet kaptak a szakácskönyvben. Móráné tehát mindent tudott, amit a főzésről tudni lehet.

Forrás: www.facebook.com/ezerszinuvilag