Az építészet mesterei sorozat

Hild József a 19. századi építészettörténet kiemelkedő alakja. A reformkorban fejlődésnek induló Pest klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Több mint kilencszáz olyan pest-budai építési kérvényről tudunk, amely a nevéhez köthető. Hild József tervei szerint épült a Kirakodó tér Duna felé néző egykori reprezentatív palotasora. Könyvtárában megtalálhatók voltak az antik világ épített ...

Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen ...

Lajta Béla (1873 – 1920)   Lajta Béla a magyar építészet legnagyobb újítója. Másfél évtizedes pályája korszakokat ível át, szüntelenül megújuló építészetével a historizmustól jutott el az expresszionista funkcionalizmusig. Tevékenységével kortársainál erősebben kötődött az európai stílusváltásokhoz, s a nemzeti építészet ideálja iránti elkötelezettsége mellett is meghatározták pályáját külföldi építészekhez fűződő kapc ...

Korb Flóris (1860 – 1930) és Giergl Kálmán (1863 – 1954)   Korb Flóris és Giergl Kálmán közös irodája a századfordulós építészet legjelentősebb műhelyei közé tartozik. Művészetük a historizmus és az új művészeti áramlatok sajátos, személyes karaktert hordozó ötvözete. Mindketten Németországban tanultak, majd Hauszmann Alajos budapesti irodájában találkoztak össze. Korb és Giergl vezető munkatársaiként vettek részt a p ...

Komor Marcell (1868 – 1944) és Jakab Dezső (1864 – 1932)   Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és – társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt – legszélesebb hatókörű képviselői. Terveztek a párizsi világkiállításra és Nišbe, az egykori szerb fővárosba. Legismertebb műveik a mai országhatárokon túl álnak, s a Dél-vidékre vagy Erdélybe utazóknak alighanem legna ...

Steindl Imre (1839 – 1902) Steindl Imre elsősorban az Országház tervezőjeként ismert. E hatalmas alkotással az egyetemes építészet történetébe is beírta nevét. Hosszú út vezetett a nagy mű megszületéséig: bécsi tanulmányok alapozták meg a középkori formavilág iránti érdeklődését, az 1870-es évek Magyarországán többnyire neoreneszánsz épületeket tervezett és középkori műemlékek sorát állította helyre, a Műegyetemen építésze ...

Vágó József ragyogó pályafutása - számos honfitársáéhoz hasonlóan - egy Európa felére kiterjedő, belső határok nélküli birodalomban kezdődött. Szíve négyfelé húzta: soha meg nem tagadott szülőhazájához, Magyarországhoz; minden építész második hazájához, Olaszországhoz; Svájchoz, ahol - többnyire reménytelen küzdelmet folytatva - mégis dolgozhatott; s hőn szeretett Franciaországához, ahol külső nyugalmat talált. Igazán azonban sehol ...

Feszl Frigyes (1821 – 1884)   Feszl Frigyesnek főművén, a Vigadón kívül valószínűleg az építészet területén jártak szakemberek sem tudnák további műveit említeni. Nincs is sok, amit még meg lehet mutatni: Budapesten, tevékenysége szinte kizárólagos színterén, négy lakóház, öt iskola, két ipari épület és feltehetően néhány azonosítatlan ház őrzi keze nyomát. Mégis a legjelentősebb építészeink között kell számot tarta ...

  Medgyaszay István (1877 – 1959)   „Önök koruk gyermekei, műveik személyiségük jegyét fogják hordozni, tudásukat továbbadják a következő nemzedékeknek, nyelvük az egész emberiség számára érthető lesz, mert alkotásaikban a világ önnön tükörképére ismerhet.” Otto Wagner   „Nekünk magyaroknak csak az ázsiai kultúrák formakincséből lehet modern értelemben vett művészetünket fejleszteni.” Medgyaszay István ...