Szakolczay Lajos figyelme és értékfeltáró munkássága a kultúránk teljes színképére kíváncsi szellem izgalmas példája. Széles nyitású irodalmi elemzései egyedi eszközökkel késztetnek önkéntelen továbbgondolásra, a valósággal dacoló alkotók megbecsülésére, közös felelősségvállalásra. Szakolczay elevensége, naprakészségén és élőbeszédes megoldásain túl, az alkotói eszmények, sorsok, problémák egymásra vetüléséből kialakuló montázs felismerésében és társadalmi összefüggésébe helyezésében rejlik. Őt olvasván képben vagyunk. 

Tartalom

I.

Nemzettudat és irodalmunk

Hit, erkölcs, magyarság. Vonulatok a kortárs magyar irodalomban és művészetben

Az 1956-os forradalom a magyar irodalomban

A Biblia a határon túli magyar költészetben

Kinek a jánya vót apád. A paródia a határon túli magyar irodalomban

Az A Holnap és a „kicsik”. Miklós Jutka, Emőd Tamás, Dutka Ákos, Balázs Béla

Az A Holnap és a Nyugat

II.

Sorsszerűség, álom, etika. Jékely Zoltán: Kalotaszegi elégia

A pokoli torony. Vonások Székely János arcképéhez

Hóharmat Isten képében. Nagy László és kortársai

Halálig szívverésben. Szécsi Margit költészete

Emeljük ég felé a holtakat. Fáy Ferenc költészete

Szabadságfokozatok. Tollas Tibor költészete

Pokolraszállás nélkül? Wass Albert költészetéről

A költő szabadságkenyere. A losonci festő-költő, Szabó Gyula lírájáról

Hómezők csillámló aranyhalai. Gérecz Attila költészetéről

„Szerelem: Mindenségbárka.” Bella István: Szeretkezéseink

Lapátolni kell a szabadságból. Nagy Gáspár életművéről

III.

Kivérzés, föld alatti álom. Csoóri Sándor költői világáról

Csönd magány-szigetére nőtt borostyán. Juhász Ferenc költészetéről

Az idő szemüregében. Kárpáti Kamil költészetéről

Álmaink könnyűlovassága. A lírikus stációja. Lászlóffy Aladár költészetéről