A kortárs irodalomról szóló összefoglalókban általában a tradicionális elemek háttérbe szorulását hangsúlyozzák. A 20. század második felének magyar irodalmában ugyanakkor nagyon fontos alakító tényezők maradtak ezek az elemek. A tanulmánykötet szerzője ezt mutatja ki a kiválasztott, a folklórt, a régiséget alkotásaikba beépítő vagy átértelmezően alkalmazó, esetleg azokat átalakító költők, írók műveiben.

Tartalom

„Fegyvert szereztem: bűv-igéket”

A fölébredt Atlantisz. Németh László „bartóki” modellje és a világirodalom

Egy Németh László-regény paradigmájához. Az Égető Eszter és a Száz év magány

„Fegyvert szereztem: bűv-igéket.” Folklór-áthallások Illyés Gyula költészetében

„Medvezsoltár”

„Medvezsoltár.” A népköltészet és a folklór szerepe Nagy László esztétikai gondolkodásában

Fehér Anna harmadik útja. Az újraéledt népballada Nagy László Testvérek fehérben című költeményében

Fűszál és mindenség. Csoóri Sándor hermeneutikai forradalma

Egy arc évezredei

A drámába szőtt idő. A népballada funkciói Ratkó József költészetében.

A hazátlanság mítosza. Gyarmattudat, folklór és identitásvesztés Fejes Endre Bennszülöttek című novellájában

Egy arc évezredei. Tornai József és az „új egyetemesség”