Három évtized. Korszaknyi idő a főváros életében. Alig volt hosszabb építésének aranykora, az 1880-as évektől az első világháború kitöréséig számítható időszak. Akkor, abban a három-három és fél évtizedben diadalát ülte az innovatív építés, a nagyvonalú városfejlesztés. A viszonylagos társadalmi nyugalom, a kiszámítható jövő ágyazott meg a tendenciának. Megszületett az a Budapest, amelynek tereit, objektumait – arcvonásait – büszkén nézzük magunk is, s mutatjuk meg azoknak, akiről feltételezzük, hogy kíváncsi ránk. Arra, hogy mire vagyunk – voltunk– képesek.