A szerző 1961-ben érkezett Berlinbe, amit hamarosan fallal választottak szét. A német származású költő, író ösztöndíjasként, majd a 70-es évek első felében a Berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként dolgozott az NDK-ban. A német irodalomban ekkor új hangú nemzedék lépett színre, s azonnal kifejezte a kulturális politika által rákényszerített diktátumok miatti elégedetlenségét – jó néhányukat betiltották. Kalász Márton a Berlinben töltött évek köznapi, szellemi és politikai eseményeinek a szemtanúja, melyekre esszéisztikus, személyes hangnemű könyvében emlékezik.
A Mátyás király és a cinkotai kántor című zenés színpadi játék a Holdvilág Kamaraszínház felkérésére íródott. A legnépszerűbb királyunk személyét övező mondakör egyik legismertebb történetére épül, melyben a jószívű, ámde boriszák kántor természetével s éles eszével elnyeri az igazságtevő király rokonszenvét.
A Csillaglépő csodaszarvas bábszínpadra szánt verses mű a magyar és belsőázsiai hagyományokból egyaránt merít. Érzékelhető a nyers valóság, a kerek égboltig felható s onnét visszaszálló mítosz, és nem utolsó sorban az anyanyelv megtartó ereje.
Kötetben sem egyik, sem másik darab még nem jelent meg, s a szerző új oldaláról mutatkozik be olvasóinak. A kötetet Nagy András illusztrációi kísérik.
A magyar kultúra egyik komoly szegmense a konyhaművészet, ami Európa-szerte híressé vált. A könyv nem egyszerűen csak szakácskönyv, a kiváló recepteken túl az angolul olvasók megismerhetik gasztronómiai kultúránk történetét – a római és honfoglalás kori hagyatéktól a reneszánsz ünnepi lakomákon keresztül napjainkig, a hamuba sült pogácsától a lacikonyháig
A gazdagon illusztrált könyv Magyarország 1851 és 2010 közötti világkiállításokon való részvételét, sikereit tárgyalja, és bemutatja a kulturális, ipari, mezőgazdasági fejlődését. A szerző korabeli minisztériumi jelentések és katalógusok, a napi sajtó tudósításaiból merített, és az olvasmányos kötet a képző- és iparművészeti művek mellett a tudomány és technika, valamint az építészet legjelesebb alkotásait ismerteti, s a kiállítások fontosabb eseményeit, személyiségeit, új termékeit mutatja be. Az idén megrendezésre kerülő sanghaji világkiállítás előkészületeivel is bővített, magyarul és angolul megjelenő kiadvány az esemény méltó kísérője.
Labdarózsa nem egy virág, hanem egy jóságos, bölcs öreg vizsla, Barbara dajkája. A kislány kisöccsével, Ádámkával és a még járókás Dóra-Rékával lakik együtt egy mesebeli kertben, egy hatalmas papírládában, melyben ágyon kívül még konyha is van… Hozzájuk szegődik Szidol cica Baka kutyával és Tyúkanyóval. A felnőttek nem zavarják meg a gyerekek gondtalanságát, hadd éljenek a kert szelíd törvényei szerint! Van is elég dolga Labdarózsának, rendet kell tartania az udvar népe, cicusok, csirkék között is… Bálint Ágnes kedvenc – meseregényeiben a melegség-kedvesség öröméről, a bajtársiasságról ír, melyeket Reich Károly vidám, színes rajzai kísérnek.
Labdarózsa nem egy virág, hanem egy jóságos, bölcs öreg vizsla, Barbara dajkája. A kislány kisöccsével, Ádámkával és a még járókás Dóra-Rékával lakik együtt egy mesebeli kertben, egy hatalmas papírládában, melyben ágyon kívül még konyha is van… Hozzájuk szegődik Szidol cica Baka kutyával és Tyúkanyóval. A felnőttek nem zavarják meg a gyerekek gondtalanságát, hadd éljenek a kert szelíd törvényei szerint! Van is elég dolga Labdarózsának, rendet kell tartania az udvar népe, cicusok, csirkék között is… Bálint Ágnes kedvenc – meseregényeiben a melegség-kedvesség öröméről, a bajtársiasságról ír, melyeket Reich Károly vidám, színes rajzai kísérnek.
Az apró, mindennapi történeteket, jelenségeket lágy, duruzsoló hangon meséli el a gyermeki világot kitűnően ismerő írónő. A történeteinek hősei gyerekek, tündérek és manók, játék állatok, sőt a játszótéri hinta is.
Kolos Réka az építész szemével válogatott nagyapja Riportok című köteteiből és eddig nem közölt írásokból (Átszálltam a Nyugatinál, Tabáni kiskocsma). Móricz újságcikkein keresztül bejárhatjuk a 20. századi Budapest utcáit, és a fényképek segítségével belepillanthatunk a századelő fejlődő, modernizálódó Budapestjének mindennapi életébe. Hogyan alakult a lakosság élete a házak, utcák, terek változásaival? Hogyan tűntek el az idejét múlt házak, házcsoportok, és hogyan épültek helyükre a szükségszerűen más, újabb életterek? Az író hiteles történetei, tudósításai során nem egyszer aktuális problémákra ismerhet az olvasó.