Sorozatunk második kötete nem egy zenetörténész-kutató elmélyült munkájának eredménye. Izgalmasabb kaland ennél: dokumentumok gyűjteménye, melyekben Durkó Zsolt vall önmagáról, barátokról, művekről, és a pályatársak vallanak Durkó Zsoltról, művészetéről. A dokumentumok rendszerezése, közreadása, a zeneszerzői munkásság részletes és pontos jegyzéke Gerencsér Rita zenetörténész munkáját dicséri. Az interjúkötetet gazdag fotóanyag illusztrálja.

Kurtág-breviáriumnak is nevezhetnénk a kötetet, a zeneszerző spontán, beszélgetés közben felmerült gondolataival komponálásról, életéről, barátságairól és két Ligeti Györgyről szóló "verbális kompozícióval". Az interjúk 26 évet fognak át, az azonosságok és újdonságok szintén dokumentumértékűek. A könyvet műjegyzék, bibliográfia, filmográfia és diszkográfia egészíti ki.

"Számomra minden zenei alkotás háromdimenziós élmény. Amikor elkezdődik a darab, belépek egy kapun. Szétnézek. Látom az irányokat, amelyek felé utak vezetnek. Végigpásztázom a boltozatokat, a kompozíciók pilléreit, az oszlopfőket, amelyek az időt és a teret tagolják. A kettő azonos. Élményként élem meg a műben rejlő feszültségeket, a könnyed mozdulatokat, a terheléseket, az irányokat."

A magyar zeneszerzés mesterei soron következő kötete Soproni József munkásságával foglalkozik.

A Kiadó új sorozatával - melynek gondozója Várbíró Judit - tiszteleg a nagy tehetségeket felvonultató magyar zeneszerző-társadalom teljesítménye előtt. A sorozat első tagja, melyet Kárpáti János kiváló zeneesztéta, szakíró szerkesztett, a Bartók utáni magyar zeneszerzés egyik legjelentősebb képviselőjét mutatja be, aki Magyarországon maradva sokáig élt viszonylagos elszigeteltségben, melyet a hetvenes évektől a nemzetközi elismertség oldott fel. Ma már a világ minden pontján játsszák darabjait. Az interjúkötetet gazdag fotóanyag illusztrálja.