A szerző, aki kiváló pedagógus és meseíró volt, valamint hosszú ideig különböző meseújságok főszerkesztője, eredeti stílusban írt, népszerű kötetekkel örvendeztette meg az ifjúságot. Igazi sikereit a fantázia és valóság határán, illetve a két világ között közlekedő hőseivel aratta. (Csilicsala bácsi, Kököjszi és Bobojsza). Ez a mesekönyve 1934-ben jelent meg, tehát az újdonság erejével hat Török Sándor minden rajongójára. A kiadványt Faltisz Alexandra különleges színvilágú rajzai illusztrálják.

A sorozat ötödik kötetében Füst Milán könnyedén, bölcs derűvel meséli el tanító jellegű, többnyire a keleti legendák világát idéző történeteit. A sorsokat irányító istenek megjelenítése játékos ötlet az író részéről, és hősei hol elfogadják, hol ellene tesznek az istenek sugallatainak. A mesék azt példázzák, hogy a tragédiák, a szenvedések és a nehézségek nemesebbé teszik az embert.

Babits Mihály meséi elsősorban felnőtteknek szólnak. Ő nem a népmesék hagyományára épít – a mesemondás intellektuális kalandját keresi. Történetei sejtelmesek, fojtogatóak; mindaz, ami bennük meseszerű, varázslatos – tele van keserűséggel és már-már valószínűtlen, transzcendens reménnyel. Hőseit szorongás, nem egyszer kétségbeesés és elvágyódás hozza létre. Mindennapi szorongásai elől így húzza meg magát a költő egy maga teremtette, csodálatos megoldásokat is lehetségesnek láttató fantáziavilágban. A kötetet Faltisz Alexandra illusztrációi díszítik.

A népszerű költőnő keleti meséi 1962-ben láttak napvilágot, s később Faltisz Alexandra illusztrációival jelent meg a kötet. A grafikusnő most újragondolta rajzait, mi pedig a Nemes Nagy Ágnes kézjegyével, javításaival ellátott támpéldányból dolgoztunk. A történetek keleti hangulata miatt a mű a sorozatunkban megjelent Balázs Béla Hét + 1 meséje testvérkötetének számíthat.

Folytatjuk felnőtteknek szóló Varázslatos Mesék sorozatunkat. Balázs Béla különös hangú meséi a Testvérország című történettel egészülnek ki. Balázs Béla meséi 1907 és 1918 között születtek. Az író nem követ egyetlen stílust, minden meséje más. A szecesszió sokféle, eklektikus érzékenysége jellemzi őket. Van köztük indiai, kínai mese, de olyan is, mely a magyar néphagyományba vagy a középkor legendáinak sorába illeszkedik; majd északi tájak hangulatával idézi a művészsors fájdalmát és magányát egy fantasztikus költői látomás. A mesék nyelvi gazdagsága külön figyelmet érdemel: az író újraértelmezi, újraalkotja a műfajt. A nyugatos nemzedék írójának történeteit Faltisz Alexandra illusztrálja.