Szerzőink
10 szerző oldalanként
(1940 - )

Művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója

(1945 - )

Vetró Géza néven született (ősapja, Giovanni Vetro talján építőmester a 18. század elején itt telepedett le), majd nevelőapja után Rozner, 24 éves korától magyarosított: anyai nagyapja után Bereményi a neve. Gimnáziumi tanulmányainak első évét az 1960–61-es tanévben a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskolájában végezte el. 1970-ben az ELTE BTK olasz–magyar szakán végzett. 1971-ig a Mávelt Nép Könyvterjesztő Válallat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású. 1995-ben a szolnoki Szigligeti Színházban rendez Schwajda Györggyel. 1997-2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban művészeti vezető, 2006-ban a színház örökös tagjává választotta. Cseh Tamás állandó alkotótársa volt. Négy házasságából két leány- és két fiúgyermeke van. Legidősebb lánya, Pásztor Anna az Anna and the Barbies énekes dalszerzője.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Berem%C3%A9nyi_G%C3%A9za)

(1941 - )

Nagyapja Bibó István etnológus, édesapja Bibó István politikus, édesanyja Ravasz Boriska, Ravasz László református püspök lánya. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen diplomázott magyar-művészettörténelem szakon, majd 1970-ben építészettörténeti témával egyetemi doktori címet szerzett. 1965-től az I. kerületi Ingatlankezelő Vállalat Műemléki Osztályán dolgozott. 1980-tól 1990-ig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Feleségével jelentős szerepet játszottak a Baér-Madas Református Gimnázium 1989-es újjászervezésében, amelynek 1990-től igazgatója lett. 1995-ben leváltották a gimnázium éléről, ennek hatására a tanári kar jelentős része is távozott. 1996-ban feleségével és tanár munkatársai egy részével együtt megalapították a Protestáns Gimnázium Egyesületet, majd 1997-ben a Sylvester János Protestáns Gimnáziumot, amelynek igazgatója volt 2008-as nyugdíjba vonulásáig. 2001-ben Várhegyi György-díjat, 2008-ban Pannon Példakép Díjat kapott.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Bib%C3%B3_Istv%C3%A1n_%28m%C5%B1v%C3%A9szett%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz%29)

(1911 - 1979)

Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946-1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947-1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951-1957, KSH, 1963-1971), politikai fogoly (1957-1963). Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a 20. században a legnagyobb demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik nagy Imre kormány - a szovjet megszállás után helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó - államminisztere. Bibó István (1877–1935) szegedi egyetemi könyvtárigazgató és Bibó Istvánné, Graul Irén (1889-1979) fia.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Bib%C3%B3_Istv%C3%A1n_%28politikus%29)

(1935 - )

Peter Bischel, az 1935-ben Luzernben született svájci író tanítóként kezdte, de rövidesen novelláiról és újságokban megjelenő tárcáiról vált ismertté hazáján kívül is. Egy asztal az egy asztal című kötete először 1969-ben jelent meg Gyerektörténetek címmel, és a következő évben elnyerte a német ifjúsági könyvek nagydíját.

(A kép forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Peter_Bichsel)

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára, a történettudomány doktora, számos tankönyv és több monográfia szerzője.