Szerzőink
10 szerző oldalanként
(1766 - 1828)

1766. január 6-án született jómódú debreceni kézműves polgárcsaládban. Apja állatorvos és gyógykovács volt. Iskoláit szülővárosában kezdte; 1779-ben befejezte a gimnázium 6. osztályát. 1781április 20-án a Debreceni Református Kollégium hallgatói közé lépett; tanára volt P. Szathmáry István, Hatvani IstvánVarjas János és Sinai Miklós. Azonban valami mellőztetés miatt összezördült tanáraival, és 1782április 16-án beállt az I. úgynevezett Császárhuszár-ezredbe önkéntes közlegénynek s Galíciában szolgált. 1788-tól II. József császár seregében a török elleni háborúban harcolt.1789-ben előléptetik, hadnagyként folytatja a háborút. 1790-ben ezrede kisegítő csapatként van jelen Moldvában az osztrák−török−orosz háborúban. 1793−96-ban részt vett a francia háborúban, s a napóleoni hadjáratok során eljutottFranciaországbaDél-NémetalföldreHollandiábaNémetországba1796-ban ismét előléptették, ezúttal főhadnaggyá, de erről a tisztségről nem sokkal később lemondott. Ugyanebben az évben visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Visszavonultan él, kertészkedik és gazdálkodik, emellett verseket ír.

Harmincévesen visszatért a szülővárosába, ahol a mezőgazdálkodásnak élt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Kiadta a Magyar Füvészkönyv-et. Megírta a Lúdas Matyi első változatát, majd később átdolgozta és kiadta Bécsben. Különösen szerette a botanikát, és emellett verselgetett is. A füvészetre Földi János és sógoraDiószegi Sámuel buzdították. 1806-tól a városi közélet aktív tagja, a kollégium s a város pénztárosa, esküdt, majd a polgárság kapitányává választják. A leégett Nagytemplom újjáépítésének egyik irányítója, ami következtében 1807-ben egyházi gondnokká is megválasztották. A debreceni körnek is tagja volt; Csokonai Vitéz Mihály csaknem mindennapos volt Fazekas házánál, és Kazinczy Ferenccel is jó barátságban volt, leveleztek is. Kazinczy Csokonai munkáinak kiadásánál Fazekast választotta maga mellé szerkesztőtársnak; az ebből keletkezett Árkádia-perben, amely a Hazai és Külföldi Tudósításokban évekig tartott, a debreceni közvéleményt Fazekas képviselte, s ő harcolt a lapban Kazinczy ellen, habár névtelenül. Fábián Gábor szerint a Mondolat megírásában is volt része. 1819-ben indította és haláláig szerkesztette a Debreceni Magyar Kalendáriumot. Prózafordításokat, tudománynépszerűsítő cikkeket közöl, és verseket is ír a Kalendárium számára. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult. Végül 1828-ban súlyos tüdőbajban hunyt el Debrecenben.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fazekas_Mih%C3%A1ly)

(1948 - )

Fecske Csaba (Szögliget1948március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.

Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.

1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fecske_Csaba)

(1909 - 2008)

Fejtő Ferenc (franciáulFrançois Fejtő, szül.: Fischl Fülöp Ferenc) (Nagykanizsa1909augusztus 31. – Párizs,2008június 2.francia-magyar történész, kritikus, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista.

(1932 - )

Fekete György  Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, helyettes államtitkár. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja (1995), majd elnöke (2011).

Fekete György 1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, mestere Kaesz Gyula volt. Az Iparművészeti Főiskola befejezését követően az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező. 1964-től szabadfoglalkozású iparművész. 1980-tól 1983-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolaigazgatója. 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője. 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémiatagja, 2011. november 5-én a köztestületté alakult MMA elnökévé választották.

Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és külföldi magyar kiállításokat.

Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat (67 adás) forgatókönyveinek volt írója és műsorvezetője. 1986-tól 1989-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1993-tól 1994-ig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt, 1995-től társelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, elnöke aMagyar Örökség és Európa Egyesületnek.

1987 óta lapalapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, 1993-ban újraindította. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a Művészet, Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, Hitel, Kapu, Faipar stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Gy%C3%B6rgy_%28bels%C5%91%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz%29)

K&H Logo