Szerzőink
Történelem szakon végzett, író, szerkesztő. 2016 óta jelennek meg mese- és ifjúsági könyvei. Legszívesebben a 19. század világában merül el. Ha tehetné, kipróbálná az időutazást. Amíg ez nem lehetséges, addig meséket és verseket ír.
Kiadónknál a Mesék az Operából című sorozatunk kötetei közül az Állatok farsangja, az Egy kiállítás képei, a Szentivánéji álom történeteit írta meg a fiatalabb olvasók számára.
Egy kiállítás képei című könyvéből Morvay Gábor producerrel és Baumgartner Zsolt animációs rendezővel közösen animációs filmsorozat készül Szimonidesz Hajnalka illusztrációival. Első része, A gnóm.
Szentivánéji álom című könyve 2019-ben elnyerte a Fitz József-díjat.
Forrás: a szerző
Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK angol-olasz szakán végezte. 1992-től olasz nyelvet tanított, később olasz nyelvtudását kamatoztatva a gazdasági szférában dolgozott, 2003-tól a filmszakmában működő cégek munkatársa.
Város- és építészettörténeti blogját, a Kép-Tér Blogot 2011-ben indította, ugyanekkortól pár évig a Budapest100 önkéntese.
2018-ban az NKA támogatásával Fodor Gyula építész életét és munkásságát kutatta.
2012-ben a Lipócia Magazinban, 2020-ban a Fővárosi Önkormányzat enbudapestem.hu oldalán jelentek meg várostörténeti cikkei, 2023-tól a II. kerületi Önkormányzat Budai Polgár lapjába ír.
2022-ben a Koreai Kulturális Központban látható, a II. ker. Frankel Leó útról szóló "A mi házunk, a mi utcánk" c. helytörténeti kiállítás anyagainak kutatását és gondozását végezte.
Forrás: a szerző
Anatole France, eredeti nevén Jacques Anatole François Thibault francia író, költő, kritikus, akadémikus. Franciaországban úgy tekintenek rá, mint a „harmadik köztársaság” egyik nagy irodalmi kritikusára, kora élő lelkiismeretére, aki a 20. század elején mélyen elkötelezte magát szociális és politikai ügyek mellett. 1921-ben munkásságát irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Anatole_France)
Dr. Fráter Zoltán magyar író, irodalomtörténész, szerkesztő.
Szülei: Fráter Lajos és Botlik Irén. 1976-1981 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1984-ben egyetemi doktori, 1997-ben pedig PhD fokozatot szerzett.
Az ELTE BTK modern magyar irodalomtörténet tanszékén docens. Az Egyetemi Lapok A Toll című rovatának vezetője volt. 1990-1991 között a Magyar Műhely szerkesztőbizottsági tagja volt. 1994-1996 között az Írószövetség kritikai szakosztályának vezetője volt. 2007 óta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára.
Kutatási területe a Nyugat és az Újhold szerzőinek életműve. Karinthy és Kosztolányi kutató, kritikus.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A1ter_Zolt%C3%A1n)
Egon Friedell eredeti nevén: Friedmann, osztrák drámaíró, színész volt.
Fő műve, Az újkori kultúra története (Kulturgeschichte der Neuzeit) című munka 1927–1931 között jelent meg.
Történelem szakos tanár, „Európa- tanulmányok” specializáció, Debreceni Egyetem, 2003. A Kodolányi János Egyetem Turizmus Tanszékének egyetemi docense. Oktatott tárgyai: Aktuális trendek a gasztronómiában és vendéglátásban, Gasztronómia, Vendéglátó technológia, Bor- és gasztronómiai turizmus menedzsment, Élelmiszerismeret és higiénia, Régi idők konyhakultúrája, Táplálkozástörténet, Világkonyha, Étterem design, Ételkészítés technológiája, Kvantitatív kutatások módszertana a turizmusban, Táplálkozástan, A sokszínű gasztronómia, Gasztro-kultúra, Turisztikai kutatások módszertana, Népi táplálkozás a Kárpát-medencében, Szakdolgozati konzultáció, Kutatásmódszertan, Régi magyar konyhakultúra, Szakdolgozati szeminárium, Szálláshelyi vendéglátás, Vendéglátó szakmai alapismeretek, Magyarország borászata és nemzeti gasztronómiája, Bevezetés a borturizmusba, Kultúra és gasztronómia a távol keleten
Fő kutatási területe a gasztronómia. Kiadónknál az Ízek városa-sorozatban az osztrák főváros, Bécs jellegzetes gasztronómiáját gazdagon illusztrált kötetben mutatja be az olvasóknak.
Füst Milán, Fürst. Kossuth-díjjas (1948) magyar író, költő, drámaíró, esztéta. A magyar szabadvers megteremtője. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCst_Mil%C3%A1n)
Gabányi János magyar újságíró, helytörténész.
A kolozsvári Római Katolikus Főgimnázium elvégzése után Bukarestben kezdte el egyetemi tanulmányait, Kolozsvárt szerzett földrajz–történelem és magyar irodalom szakos tanári diplomát (1940). Szülővárosában középiskolai tanár nyugalomba vonulásáig (1972). Helyi, kolozsvári és bukaresti lapok munkatársa. Szamosújvári népszokásokat mutatott be az Ethnographia-Népéletben (Budapest 1938/1–2), a Makkai Ödön–Nagy Ödön Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez című gyűjteményes kötetben (ETF 103) s a Volly István Erdélyi karácsonyi játékok című kötetben (Budapest 1940). Helytörténeti anyagából kiválik Szongott Kristófnak, a helybeli Armenia című örmény–magyar folyóirat szerkesztőjének életrajza (különlenyomat a szamosújvári állami gimnázium 1942–43-as évkönyvéből).
Szülővárosának régi épületeiről rajzokat, akvarellképeket és olajfestményeket készített, amelyeket Szamosújvárt, Kolozsvárt és Bukarestben állítottak ki.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gab%C3%A1nyi_J%C3%A1nos)