Szerzőink
Susan Sontag amerikai író, filmrendező, aktivista.
Sontag Susan Rosenblatt néven született New Yorkban, 1933 január 16-án, zsidó családban. Apja kereskedő volt, aki 1938-ban egy kínai útja során tüdőbajban meghalt. Hét évvel később anyja hozzáment Nathan Sontaghoz; Susan és húga Judith felvette mostohaapjuk nevét. Sontag az Arizona állambeli Tucsonban, majd Los Angelesben nevelkedett. Egyetemi tanulmányait a Berkeley Egyetemen (University of California) kezdte, de menet közben átiratkozott a Chicagói Egyetemre. Később filozófiát, irodalomtudományt és teológiát tanult a Harvardon, Oxfordban és a Sorbonne-on.
17 évesen tíz napos udvarlás után hozzáment Phillip Rieffhez. Nyolc éves házasságuk alatt született egy fiuk, David. Élete során mind nőkkel, mind férfiakkal élt szerelmi viszonyban. Egy 2000-es beszélgetésben azt állította, kilencszer volt életében szerelmes, ebből öt esetben nőbe és négy esetben férfiba. Élete utolsó 15 évében Annie Leibovitz fotóművésszel élt szerelmi kapcsolatban.
71 évesen, 2004. december 28-án leukémiában halt meg. A párizsi Montparnasse temetőben helyezték végső nyugalomra.
Stanley John Weyman (1855. augusztus 7. – 1928. április 10.) angol történelmi romantikus író. Legnépszerűbb műveit 1890–1895-ben írta, melyek a 16. század végén és a 17. század elején játszódnak Franciaországban.
Weyman a maga idejében rendkívül népszerű volt, és olyan írók csodálták, mint Robert Louis Stevenson és Oscar Wilde .
Weyman ereje a történelmi részletekben rejlik, gyakran kevésbé ismert területeken is.
Steiger Kornél magyar filozófus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára. Szakterülete az antik görög filozófia.
Robert Louis Stevenson (skót regényíró, az ifjúsági irodalom kimagasló alakja.
Mérnökcsaládban született Skóciában. Őt is erre a pályára szemelték ki szülei, ő azonban ehelyett jogot kezdett tanulni az edinburgh-i egyetemen, de már ekkor is csak az irodalom érdekelte. Mivel gyermekkorában megtámadta tüdejét a TBC, gyermekévei nagy részét betegágyban töltötte és az ott kitalált történetekkel szórakoztatta magát, majd meggyógyulva igyekezett elsajátítani az írás mesterségét. Nagy hatással volt rá Shakespeare Hamletje, valamint Dumas regényei, Walt Whitman versei és Montaigne esszéi.
Egyetemi évei alatt összekülönbözött szüleivel (bírálta vallásosságukat és életformájukat). Tüdőbetegsége miatt 1873-ban Franciaországba utazott, majd a gallok hazájában utazgatva írásból élt. Többször is visszatért Skóciába, majd miután 1875-ben letette az ügyvédi vizsgát, ismét Franciaországban kezeltette magát Erről az időszakról két útikönyvet is írt. Ekkor ismerte meg későbbi feleségét, Fanny Van de Grift Osbournt. Mivel betegsége enyhébb klímájú vidékre kényszerítette, 1881-ben a svájci Davosban töltött hosszabb időt. Itt írta meg legolvasottabb regényét, a Kincses szigetet. E művet 1881-1882-ben a Young Folks közölte folytatásokban. A regény fordulatokban és lélektani elemekben gazdag tartalma miatt méltán vált az ifjúsági irodalom klasszikusává, a szerző pedig ifjúsági regényíróvá. 1882-ben hveresi életük ideje alatt írta Gyermekkert című verseskötetét, valamint itt kezdett neki A fekete nyíl címet viselő regénynek is. 1890-ben Szamoa szigetére költöztek. Itt még több, hasonlóan izgalmas művet írt: Falesa, Catriona. További nagy sikerű regényei a korábbi időszakból: Emberrablók, Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete. Utóbbiban az emberi egyéniség erkölcsi kettősségének problémáját boncolgatja.
1894-ben hunyt el Szamoa szigetén. Ottani háza ma múzeumként állít emléket a művésznek.