Szerzőink

Lázár Ervin író lső gyermeke Lázár Zsófia, aki az ELTE BTK angol–olasz szakán végzett, édesanyja Király Erzsébet irodalomtörténész. Édesapja nyomdokain haladva mesekönyveket ír. Közös művük a Bogármesék. Kiadónknál a Téli mese jelent meg, melyet Faltisz Alexandra csodás illusztrációi díszítenek.

Lázár Zsófia magával ragadó személyisége sugárzik az általa írt mesékből, sosemvolt, mégis ismerős helyekre viszi magával az olvasót.

Budapesten született. A budapestu tudományegyetemen történelem-latin szakot végzett, gazdaságtörténetből doktorált (1923). 1945-től társadalom- és politikatörténeti kérdéseket, utóbb a magyar polgári történetírás fejlődését tanulmányozta. Maradandót alkotott a gazdaságtörténet, a magyarországi feudalizmus története és a historiográfia területén. Ezekben a témakörökben jelentek meg történetírói pályájának kiemelkedő munkái a régi magyar űrmértékekről, a legrégibb iparososztály eredetéről és a rendkívül nagy levéltári anyagra épülő könyve a középkori pénzügyletekről. Mivel a történelem szakos hallgatóknál egyre inkább ritkaságszámba ment a latin nyelvtudás, az irányítása alatt Magyarország 1000 és 1526 közötti történetének a tanulmányozásához összeállított szöveggyűjtemény latin nyelvű darabjait lehetőleg az egyes források legjobb kutatói fordították és magyarázták. Az egyetemi levéltárosképzés kezdeményezője volt, és három évtizeden át a nemzedékek egész sorát nevelte a tudomány szeretetére. Egyetemi jegyzeteket készített és társszerzője volt a Magyarország története (1957) című egyetemi tankönyv első kötetének. Tanítványainak legkorábbi nemzedékéből olyan történész-akadémikusok kerültek ki, mint Hanák Péter, Székely György, Szabad György. Főbb művei: Régi magyar űrmértékek (Századok, 1923); A legrégibb magyar iparososztály kialakulása (Századok, 1928); A középkori pénzüzletek története Magyarországon 1000-1458 (1932); Egyetemes művelődéstörténet (1935); A magyar társadalom kialakulása a honfoglalástól 1918-ig (1947).

*Forrás: Wikipédia

Művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett, fő érdeklődési területe a szecessziós és a két világháború közötti modern építészet. Jelenleg a Krea Design Iskola illusztráció szakos hallgatója. Kiadónknál Az építészet mesterei-sorozatban a Nyiri István–Laubert László építészpárosról írt kitűnő monográfiát, amely sorozatunk kiemelkedő tagja. A két világháború közti időszak számos maradandó modern stílusú épülettel gazdagította fővárosunk építészeti arculatát. Köz- és magánépületek, villák, nyaralók épültek ebben az időszakban, melyeket méltán csodálhatunk napjainkban is. Az építészpáros számos munkájával hozzájárult ehhez, minőségi anyagok használata, letisztult formavilág jellemezte épületeiket.

Forrás: Wikipedia

Az egyik első világirodalmi rangú amerikai író, népszerűsége mind a mai napig töretlen. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, legkedvesebb szereplői vakmerő kalandorok, „éneklő” és „beszélő” kutyák, legkedvesebb színterei az erdő és a tenger voltak.

Apja vándor asztrológus volt, annak törvénytelen gyerekeként jött a világra. Röviddel születése után anyja feleségül ment John Londonhoz. Gyermekévei mély nyomorban, kemény munkával és szenvedélyes olvasással teltek. Oaklandben lázas tanulásba kezdett, mint azt önéletrajzi regényében, a Martin Edenben olvashatjuk. Napi 19 órát tanult, alig evett és keveset aludt, végül sikeresen leérettségizett, fél évet járt egyetemre is, majd anyagi okok miatt elszegődött mosodai munkásnak, ahol ő is elkapta az aranylázt, és Klondike-ba utazott sógora, James Shepard társaságában. Aranyat nem talált, de itt szerzett tapasztalatai alapján írta meg későbbi világhírű műveit. Ezért nagy árat fizetett, skorbut alakult ki nála, ami miatt négy fogát elveszítette, s valószínűleg későbbi betegségei is részben innen eredtek. Sokat utazott, volt haditudósító is az orosz–japán fronton. A tőle megszokott elszántsággal próbált meg írni és publikálni, s kezdett felívelni írói karrierje, majd rendeződni anyagilag is az élete.

Élete vége fele újra gazdasági válságba jutott, a farmja csődbe ment, alkoholizmusa és vesebetegségei legyengítették, míg végül morfiumtúladagolásban halt meg 1916. november 22-én. Máig vitatott, hogy öngyilkos lett-e, vagy nem. Azt az elméletet, hogy öngyilkos lett, főleg azok a regényei támasztják alá, ahol a főhős a végén öngyilkos lesz (Martin Eden, Tengeri Farkas).

*Forrás: Wikipédia

Széchenyi-díjas magyar iskolateremtő szociológus, társadalomkutató.

• 1956–1961   19. századi dráma és opera; népdal és néptánc.
• 1963–1974   A zene társadalmi szerepe, befogadása, zenei mozgalmak.
• 1968–1978   Életmód: létfeltételek, anyagi és tárgyi viszonyok, történelmi minták továbbélése, mindennapokat vezérlő értékek; az 1969-es Békés megyei empirikus kutatás vezetője.
• 1978–1997   Egészségügy: népegészség állapota, egészségügyi rendszer működése, betegségben megjelenő terhek és egyensúlytalanságok, orvos-beteg viszony aszimmetriái; az 1978-as Zala megyei empirikus kutatás vezetője.
• 1985–1999   Társadalmi fordulatok, életfordulók, gyerekvárás, születés, gyerekek veszélyeztetettsége, öregség, az élet utolsó szakasza; az 1987 és 1990 között a Pest megyei agglomeráció kritikus övezetében zajlott, a gyerekvárás, szülés, születés feltételeit és körülményeit vizsgáló kutatás vezetője.
• 1990–1993   A mindennapi és politikai gyűlölet forrásai, terjedése és korlátai.
• 1992–2005   A polgárosodás nyertesei és vesztesei; szisztematikus történeti feltárás Budapest egyik belső kerületében; 1992–1995-ös kutatás három generáció életfordulóinak és a társadalmi traumatizációinak feltárására; 1994–1996-os kutatás a kisvállalkozók eredetének, kudarcainak, sikereinek vizsgálata.
• 1998–2001   Népegészségügyi kutatás Veresegyházán (a kutatás vezetője és alapítója)
• 2005–2009   Az idő társadalmi és elméleti dimenziói (idő és életmód, biológiai és társadalmi idő, az emberi sorsok történelmi ideje).

*Forrás: Wikipédia