Szerzőink
10 szerző oldalanként
(1943 - )

Kiss Benedek kétszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának tagja (2007).

Kiss Benedek Akasztón született 1943. március 19-én Kiss László Károly és Pusztai Mária gyermekeként. Iskoláit Kalocsán végezte. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen folytatott felsőfokú tanulmányokat magyar-népművelés szakon, 1967-ben diplomázott. Egyetemista korában a Kilencek nevű költői csoportosulás tagja volt.

Gyermekkora a Kiskunsághoz köti. 1967–1968 között nevelőtanárként dolgozott. 1967-től jelentek meg versei. 1969 óta szabadfoglalkozású író és műfordítóként működik. Budapesten él és alkot. 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Benedek)

(1942 - )

Kósa László  magyar etnográfus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

1962-ben kezdte meg tanulmányait a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsésztudományi karának magyar-néprajz szakán, ahol 1967-ben szerzett diplomát.

Az egyetem elvégzése előtt két évig segédmunkásként dolgozott budapesti üzemekben, 1967-től lett az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. 1981 és 1990 között az ELTE bölcsésztudományi karának művelődéstörténeti tanszékének docense, 1990-től tanára. 1987-től 2007-ig tanszékvezető. Több szaklap szerkesztője. 1976-ban a néprajztudományok kandidátusa lett. Kutatási területe a 19-20. század művelődéstörténet, egyházak és a társadalom kapcsolata. Számos társaság és kollégium tagja, elnöke. 1998-2007 között az MTA levelező tagja, 2007 óta rendes tagja.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3sa_L%C3%A1szl%C3%B3_%28n%C3%A9prajzkutat%C3%B3%29)

(1913 - 2007)

Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke (1990-1996); elnökként 1993-ban ő indította útjára a Magyar nagylexikon sorozatnyitó kötetét.

Még gyermekkorában szüleivel (édesanyja, a korszak híres írónője, Kosáryné Réz Lola) Budapestre települt a Trianon következtében Csehszlovákiához került Selmecbányáról. Itt végezte tanulmányait a Pázmány Péter egyetemen, történelem-latin szakon. Az Eötvös József Collegium tagja, a korszak neves történészének, Szekfű Gyulának a tanítványa. Kosáry már huszonévesként bekerült az akkori Magyarország kulturális elitjébe. 1935-től már 22 éves korától a Magyar Szemle szerzői közé tartozott. Kortársaival ellentétben ő Németország helyett Angliában és Franciaországban járt ösztöndíjjal, ahol megismerhette a nyugati, színvonalas, az Annales fémjelezte történeti iskolát.

Mint az Eötvös Collegium tagja közeli kapcsolatba került annak kurátorával, Teleki Pállal, aki hosszabb tanulmányútra küldte őt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol tanulmányai mellett Magyarország nyugati megítéléséről kellett tájékozódnia. Teleki ottani barátai mind figyelmeztettek a várható német vereségre a második világháborúban, ám idehaza kevesen hittek a hazatérő ifjú történésznek. Hamarosan a Teleki Pál Tudományos Intézetben a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese lett, a háború után az egyetemen is taníthatott, ám az egyre erősödő marxista történészek (Andics Erzsébet, Mód Aladár) támadásai megbuktatták és száműzték az egyetemről.

1956-ban a Történettudományi Intézet Forradalmi Tanácsának elnöke, ezért később két évig börtönben volt, majd a Pest Megyei Levéltár munkatársa, később újra engedik, hogy a Történettudományi Intézetben dolgozzon. Bár nem engedték vezető pozícióba, ez a korszak a csendes alkotás időszaka, több jelentős művét ekkor alkotta. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1982-től, rendes tagja 1985-től, elnöke 1990-1996 között. Szakterülete az újabb kori magyar és európai történelem.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kos%C3%A1ry_Domokos)

K&H Logo