Szerzőink
10 szerző oldalanként
(1964 - )
(1957 - )

Csengery Kristóf (teljes nevén Szegzárdy-Csengery Kristóf) költő, zenekritikus, szerkesztő.

Zenetudományi szakon végzett 1983-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1982-től 1988-ig a Zeneműkiadó Irodalmi Szerkesztőségének, majd a Muzsika szerkesztőségének munkatársa, 1997-től főszerkesztő-helyettese. 1980 óta rendszeresen publikál verseket, az Élet és Irodalom Új Hang rovatában Kálnoky László mutatta be. Angol és német költők verseiből készült fordításai jelentek meg különböző antológiákban. 1981 óta komolyzenei műsorokat készít a Bartók Rádió számára, ugyanettől az évtől kezdve zenekritikákat ír, kritikusként évtizedek óta az Új Zenei Újság rendszeres közreműködője. A Muzsika, az Élet és Irodalom, valamint a Mozgó Világ állandó zenekritikusa. Rádiós munkássága során közel ezer zenekritikai és ismeretterjesztő műsorban beszélt a hallgatóknak a komoly zenéről.

Kritikusi tevékenységét az MHB kritikusi díjával, az MTA akadémiai újságírói díjával, Péterfi-díjjal, a Magyar Rádió Nívódíjával és Szabolcsi Bence-díjjal, költői munkásságát Bölöni György-díjjal, Zelk Zoltán-díjjal, a Mozgó Világ Nívódíjával és Déry Tibor-díjjal ismerték el. 

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csengery_Krist%C3%B3f)

(1773 - 1805)

Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natus” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csokonai_Vit%C3%A9z_Mih%C3%A1ly)

(1853 - 1919)

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar)  magyar festőművész.

Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmus kapcsolják, de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Csontv%C3%A1ry_Kosztka_Tivadar)

K&H Logo