Szerzőink

Angol-amerikai filozófus, az analitikus filozófia fontos alakja a 20. század első felében. Matematikai tanulmányokat folytatott Cambridge-ben, ahol felkeltette érdeklődését a filozófia éa a matematika kapcsolata. Első könyvét is ebben a témakörben publikálta Matemaika és természet címen. A londoni Nevelési Intézetben szerkesztőként és lektorként dolgozott. 1ö40-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, az illions-i és a cornelli egyetemeken tanított.

Forrás: Wikipédia

Író-szerkesztő, gyermek- és tankönyvek írt, több mint 20 könnyített olvasmány szerzője. Az Oxford Bookworms és a Waterstones sorozatszerkesztője. Számos gyerekkönyv és képes nyelvkönyv fűződik a nevéhez. Angliában él a családjával.

Forrás: Wikipédia

Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély fejedelme. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető.

Az általa vezetett szabadságharc nagy eredménye, hogy biztosította Erdély szuverenitását és a Királyi Magyarország jogállásának megtartását. A tizenöt éves háború lezárásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, továbbá jelentős szerepet játszott a reformációban.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bocskai_Istv%C3%A1n)

Bodó Béla (Budapest, 1903, július 15. - 1970. október 20.) újságíró, író, nagy sikerű mesekönyv sorozata a Brumi-könyvek.

Pályáját 1926-ban a Pesti Naplónál kezdte. Színes, mozgalmas riportjai és tárcái 1940-ig jelentek meg a lapban. 1945-48-ban a Szabad Népnél és a Népbírósági Közlönynél (1946-tól Ítélet) dolgozott, és heti rendszerességgel írt tárcáiban védelmébe vette a népbíróságok kíméletlen gyakorlatát. Később a Dolgozók Világlapja, majd a Magyar Nap szerkesztője. 1950-53-ban a Népszava nyomdai szerkesztője volt. 1953-ban több hónapra bebörtönözték, amiért a Sztálin súlyos betegségéről szóló cikk szövegében a „mélységes megrendülést”-t véletlenül „mélységes megrendelés”-nek szedte. 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlap szerkesztője volt. 

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bod%C3%B3_B%C3%A9la_%28%C3%ADr%C3%B3%29)
 

Bodó Péter (1986) művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza, a Szépművészeti Múzeum muzeológusa. Kiadónknál Sándy Gyuláról szóló monográfiája jelent meg. Sándy Gyula Fő művének a Budai Postapalota tekinthető (1923–1926). Építészetén kívül tanári munkássága is kiemelkedő, negyven éven keresztül oktatott építészeket előbb a Felső Építő Ipariskolában, majd a Műegyetemen. Aktívan részt vett a szakmai közéletben, számos szervezet tagja volt, melyekben rendszeresen tartott előadásokat is. Széles körű műveltségét gazdag publikációs jegyzéke is bizonyítja.

Forrás: Wikipédia

Bogyay Katalin nagykövet, 2015. január 1-től Magyarország állandó képviselője az ENSZ-nél, New York-ban. 2009 és 2014 között Magyarország UNESCO nagykövete Párizsban. 2011 és 2013 között az UNESCO  közgyűlés 36. ülésszakának elnöke.

Budapesti egyetemi tanulmányai után színházi és zenekritikusként dolgozott, majd a Magyar Televízió szerkesztő-riportere lett. A rendszerváltást követően Londonban újabb egyetemi fokozatot szerzett és a brit fővárosban folytatta televíziós munkáját.

1998-99 között az UNESCO főigazgató megbízására a Budapesten megrendezett, első UNESCO tudományos világkonferencia előkészítésének kommunikációs feladatait látta el.

A Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója 1999-2006 között, 2003-2004-ben a Magyar Magic magyar kulturális évad kezdeményezője és vezetője.

2006-2009 között az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkáraként dolgozott.

UNESCO-nagykövetként 2011-ben az EU csoport elnöke volt, 2010-ben a II.-es választási csoport elnökének választották, 2009-ben a 35. Közgyűlés egyik alelnöki pozícióját látta el, 2007-ben a 34. Közgyűlés kulturális bizottságának alelnöke volt.

2011-ben a Végrehajtó Tanács egyhangú javaslatára 193 ország egyhangúan választotta a Közgyűlés 36. Ülésszakának elnökévé két évre. Az időszak egyik nagy visszhangot kapott eseménye volt, hogy a szervezet 2011. október 31-én teljes jogú tagjává választotta a nemzetközi elismertségért harcoló Palesztin Hatóságot. A döntés hatására az Egyesült Államok megvonta pénzügyi támogatását az UNESCO-tól. A kötelező tagdíj befizetésének elmaradása miatt a szervezet felfüggesztette az Egyesült Államok szavazati jogát az UNESCO Közgyűlésben.

Vezetése alatt döntött a közgyűlés arról, hogy 2013-2022-es időszakot a Kultúrák közeledésének ENSZ évtizedévé választja. Ezt 2012-ben hagyta jóvá az ENSZ Közgyűlés. Az általa vezetett 36. közgyűlés vette fel Dél-Szudánt a tagok sorába, valamint kiáltotta ki a Jazz és a Rádió világnapját.

2012 óta Glasgow University díszdoktora, mely címet a nemzetek közötti párbeszéd és a skót-magyar kulturális kapcsolatok erősítéséért végzett munkájáért nyerte el.

2014 óta a Kulturális diplomácia és a művészetek program elnöke a Kulturális Diplomácia Intézetben. 

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bogyay_Katalin) 

Robert Oxton Bolt CBE angol drámaíró és kétszeres Oscar-díjas forgatókönyvíró volt, aki a Lawrence of Arabia, a Doctor Zhivago és az A Man for All Seasons forgatókönyveinek megírásáról ismert, amelyek közül az utóbbi kettő elnyerte a legjobb Oscar-díjat. Adaptált forgatókönyvei alapján számos sikeres történelmi film készült.

Forrás: Wikipédia

Művészettörténész, fotóművész, látványtervező, szerkesztő.

Középiskolai tanulmányait a budapesti Városmajori Gimnáziumban (1993–1997 között) végezte,majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet szakos hallgatója, később állami ösztöndíjas doktorandusza (2007–2009), a Monarchikum kutatócsoport tagja. Kutatási területe: az uralkodócsalád képzőművészeti reprezentációja, a 19. század és a századforduló emlékezetkultúrája és emlékműszobrászata. Jelenleg szabadúszó művészettörténészként, szerkesztőként (Oktatási Hivatal), illetve grafikusként-fotósként (Latinovits Színház) dolgozik.

Forrás: a szerző